Az intelligens földi humanoidokat természetesen izgatja a kozmikus magány valósága vagy látszata. Egyedül lakja az emberiség az Univerzumot? Hol vannak a többiek? Azok számára, akik a Drake-formuláról és a többek között abból is következő Fermi-paradoxonról is hallottak, még zavaróbb, hogy miért 100% nem észlelhető egy nem 100% valószínűtlen esemény.
George A. Sveinn
Az intelligens földi humanoidokat természetesen izgatja a kozmikus magány valósága vagy látszata. Egyedül lakja az emberiség az Univerzumot? Hol vannak a többiek? Azok számára, akik a Drake-formuláról és a többek között abból is következő Fermi-paradoxonról is hallottak, még zavaróbb, hogy miért 100% nem észlelhető egy nem 100% valószínűtlen esemény.
0 Comments
George A. Sveinn Az elidegenült földi ember a hatalommal méri a kultúrákat és a főhatalomra való alkalmasságuk (a "méretük") szerint tipizálja azokat. A szabad lények szerint az önfejlesztő gondoskodás és a teremtőket teremtés szabadsága minősíti egy kultúra fejlettségét. Mindkét megközelítés beleütközik egy kritikus értékbe, a kultúrák dimenziószámába. Négy részben szeretném megmutatni, hogy a kozmikus kultúrák dimenziószáma és sajátos "végzete" egyszerűen és egyetemesen összefügg, de a szabadság és a kozmikus hatalom tényleges formája igencsak különbözik attól, amit a földi ember annak hisz. Az első részben ("A kozmikus kultúrák négydimenziós élettere") összefoglalom a kozmikus kultúrák korábbi tipizálásait. A második részért ("Világdimenziók és világrétegek") muszáj elnézést kérnem, mert nyelvezetileg és tartalamilag nehezen olvasható. Megpróbálom a lehető legrövidebben összefoglalni a dimenziók közös és eltérő természetét, a szigorú sorrendjüket és a dimenziókkal meghatározott világrétegek közös és eltérő természetét és a szigorú sorrendjüket. Viszonylag túltömörített szöveg, számos elvarratlan utalással, egy szakszöveg világos hivatkozásai és szükséges körülményessége nélkül. Voltaképpen, csak egy minimális háttérinfo és előszó az utána következő főrészhez és ebben az értelemben nyugodtan átugorható. A harmadik rész ("Individualitás, választás, multiverzum") a tulajdonképpeni téma. A negyedik rész ("Világpolitika és exopolitika") egy rövid utószó arról, hogy miként jelenik meg a jövő nyitottságának problémája az aktuális világpolitikai dilemmákban. George A. Sveinn Az emberiséggel érintkező földönkívüliek közeledése és kommunikációja ellentmondásos. Jellemzően rejtőzködnek és kerülik az egyértelmű kapcsolatfelvételt azok is, akik egykor köztünk jártak és közvetlenül-közvetve beavatkoztak a fejlődésünkbe. Néhány ezer éve visszahúzódás után, nagyjából egy évszázada, egyre gyakoribb kivételekkel sértik a hosszú rejtőzködésüket.
George A. Sveinn Sokan, közöttük kiváló tudósok figyelmeztetnek jogosan, hogy a földönkívüli civilizációkkal kapcsolatos várakozásaink valószínűleg annyira földhöz ragadtak, hogy talán akkor sem vesszük észre a földönkívülieket, ha az orrunk előtt teszik a dolgukat vagy egyenesen kommunikálni próbálnak velünk. De az igazi probléma nem az, hogy az emberszabású filmszereplőket jobban kedveljük, hanem, hogy primitív az elképzelésünk a civilizáltságról. A napjainkban egyeduralkodó tipológiából látszik, hogy nem gondoltuk végig, miben mérjük a fejlettséget (miért a nyers erőben) és mire használjuk a tipizálást egyáltalán (miért a hatalomért vívott harcra). Számunkra felfoghatatlanul érett és idős civilizációkat nézünk "civilizálatlanul" ostobának és magunkat, az emberiséget pl. kozmikus szempontból is intelligensnek hisszük, pedig... George A. Sveinn A kozmikus civilizációk legismertebb és legelterjedtebb osztályozása a nyers erő alapján tipizál. Korábban Carl Sagan, napjainkban Michio Kaku professzor hivatkozik gyakran a Nyikoláj Kardasev szovjet csillagász 1964-es publikációja nyomán Kardashev-skálának elnevezett felosztásra, ami a civilizációk által előállított és felhasznált energia mennyisége szerint osztályoz. Az előadók rendszerint úgy mutatják be az öt (0, 1, 2, 3, 4) kategóriába sorolt civilizációt, hogy nem említik meg miért nem kevesebb és miért nem több a lehetséges típusok száma. (Az elméletnek több verziója van, némelyik 6-7 fajtát is megkülönböztet, de lényegében mindegyik az "energia-szint" mennyiségével méri a civilizáltságot.) George A. Sveinn A világmindenség anyagi-fizikai rendje (pl. az egyetemes természettörvények) és az univerzum lelki-erkölcsi rendje ugyanannak az egyetemes fejlődésnek a redjét (logoszát) mutatja különböző oldalról. Ahogyan Immanuel Kant német filozófus írta 1788-ban, "Kedélyemet két dolog tölti el egyre újabb és fokozódó csodálattal s tisztelettel, minél gyakrabban és kitartóbban gondolok rájuk: a csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem."
George A. Sveinn Az egymásra támadó ókori istenek történetei azt bizonyítják, hogy az ember szinte a kezdetektől fogva emberszabásúnak látta a földönkívülieket és természetesen vette tudomásul az égben és a csillagok mögött/között vívott földönkívüli háborúkat. A sci-fi pedig még más műfajoknál is gyakrabban háborús. A földönkívüliekkel kapcsolatban könnyebben nélkülözzük a szerelmi szálat, mint a tömeges és halálos konfliktust. A kérdés, hogy "miként lehetséges csillagközi háború" tulajdonképpen értelmetlennek látszik, hiszen az ember természetesnek és már-már szükségszerűnek gondolja ezeket a háborúkat is, mert nem akad fenn azon az ellentmondáson, hogy a háborús konfliktuskezelés mögött álló jelentős fejletlenség kizárja a csillagközi élethez elengedhetetlen jelentős fejlettséget.
A rettenetes ET-mitológiák között érdekes kívételnek látszik Dr. Michael E. Salla 2004 július 26-i összefoglalója (web hivatkozás legalul) a földönkívüliek típusairól. Üdítően normálisabb legalább két szempontból: (a) valódi és hitelesnek, de legalább is őszintének látszó forrásokra hivatkozik, (b) erkölcsi-politika szempontokal (és nem is rosszakkal) közelít a témához. Továbbra is problémás a politikai és kultúrális leírások és narrációk naivitása (nem a felfoghatatlansága, hanem a részleges logikátlansága és életszerűtlensége pl. az alapvető energetikai, logisztikai, taktikai és szemantikai szempontok elhanyagolása miatt). A közismert ufológusnak ez a világszerte elterjedt és a kérdés legalaposabb feldolgozását teljesítő tanulmánya már pusztán a témája miatt is bizarr, de mégis tanulságos. Egyenesen hátborzongató, hogy ezekben a tanúvallomásokból és paralátomásokból összeszintetizált mítoszokban testesül meg az emberiség exopolitikai ismereteinek és átgondoltságának a csúcsterméke. (Michael E. Salla fotóját és rövid életrajzát lásd a szöveg végén.)
|
TARTALOM
Barátságtalan kultúrák...
A Fermi-Yanomami paradoxon Földönkívüli erkölcsök Csillagközi háború...? Miért kezdtek bele és miért...? Miért nem látjuk a földönkív...? Mindörökké hazafelé... Kozmikus eugenika Kozmikus érintkezés A kozmikus kultúrák típusai A kozmikus kultúrák... 2. A kozmikus kultúrák típusai - 3. UFO mitológiák TÉMÁK
All
|