A földönkívüli civilizációk típusai - 2.

George A. Sveinn

Az első rész rövid összefoglalása és kiegészítése.

A "kultúra" és a civilizáció" kifejezéseket látszólag úgy használom, mintha szinonímák lennének. Nem merülök bele a két fogalom kapcsolatának a történetébe csak egyértelműsítem, hogy az itteni szövegekben sem szinonímák, viszont szorosan összefüggenek, más-más oldaláról mutatják ugyanazt, mégpedig a reflektált együttműködést. Amennyiben bármilyen lény képet alkot az együttműködéseiről és szabályozza azokat, annyiban kultúrát hoz létre (művelődik), ami jó is lehet és rossz is [miközben ez a meghatározás a "földművelés" eredetű kultúra-jelentésre is tekintettel van]. Az élőlények a közös és egyéni kultúráik közös metszeteiben élnek. Amennyiben bármilyen lény képet alkot a kultúrájáról és szabályozza azt, annyiban civilizációt hoz létre, ami jó is lehet és rossz is (pl. "kifinomul" vagy "elfajul") [miközben ez a meghatározás a "polgár" eredetű civilizáció-jelentésre is tekintettel van]. Ebből a nézőpontból, de csak első látásra, az "együttműködések szabályozásánál" (a kultúránál) fejlettebbnek látszik az "együttműködések szabályozásának a szabályozása" (a civilizáció), de hiába épül az egyik a másikra, egyáltalán nem biztos, hogy a civilizálódásban a kultúra fejlődése bontakozik ki és nem az elfajulása és a hanyatlása. Minden civilizáció kultúra is, de nem minden kultúra civilizáció - hacsak nem vezetjük be a "civilizálatlan civilizáció" fogalmát.

A "kozmikus kultúra" fogalom az adott együttműködési rendszert a maga közvetlenségében, érzékiségében és forrásaiban hangsúlyozza, míg a "kozmikus civilizáció" fogalom közvetve jelzi az együttműködési rendszert az együttműködés értékrendjén és céljain keresztül.

A kozmikus kultúrák (többes számban, mert - az érintkezések hiányában - nem kapcsolódnak össze egyetlen egységes kultúrában) végtelenül sokfélék, gyakorlatilag mindegyik egyedi a maga nemében, mégis vannak főbb típusaik, pl. hét szintjük a fejlettségük szerint. (Nem is érdemes másféle tipológiával próbálkozni, a fejlettség -típusokon kívül, minden más osztályozás félrevezető. Egyik kultúra sem minősíthető a származása szerint (pl. "eredeti" vagy egy korábbi kultúra által létrehozott "mesterséges") csak és kizárólag a teljesítménye alapján, illetve egyik kultúra sem minősíthető az adottságai szerint (pl. "átlagos" vagy "mágikus-kísérleti" kultúra), hanem csak annak alapján, hogy miként él / visszaél az adottságaival.

1. prekozmikus, éretlen, elfajult, (preplanetáris - pl. 4 x 10[16] watt alatt)

• ide tartozik pl. a földi emberiség kb. i.e. 3000 után
  

2. prekozmikus, éretlen, átlagos, (preplanetáris - pl. 4 x 10[16] watt alatt)

• ide tartozott pl. a földi emberiség kb. i.e. 3000 előtt
  

3. prekozmikus, éretlen, elfajult, (planetáris - pl. 4 x 10[16] és 4 x 10[26] watt között)

• ide tartoznak pl. a harcias drakonoidok, a szükék és az annunakik

4. prekozmikus, éretlen, átlagos, (planetáris - pl. 4 x 10[16] és 4 x 10[26] watt között)

• ide tartozik pl. a békés drakonoid populációk egy része

5. expanziós, érett, átlagos, (szteláris - pl. 4 x 10[26] watt felett]

• ide tartozik pl. a plejádián populációk többsége
  

6. expanziós, érett, kivételes, alakváltó (szteláris - pl. 4 x 10[26] watt felett]

• ide tartoznak pl. az orion-projekt gazdái

7. intenziós, túlérett, átlagos, kilépő, (szteláris - pl. 4 x 10[26] watt felett]

2013 november 28.