George A. Sveinn | megjelent: 2016.10.25 - frrisítve: 2016.11.18. |
"állítólag":
kibontakozó "ufológia" (és a "hidegháború")
1970-1979: Operation Animal Mutilation - a nyilvános ufológia lekezelése
1979-ben azzal zárják le a 10 éves és a költségkeretét átlépő, 45 000 $-os FBI vizsgálat 300 oldalas jelentését, hogy az állatcsonkításos esetekre "nincs magyarázat". Az amerikai állatcsonkításos esetek döntő többsége a tömegpusztító fegyverek tárolását is teljesítő, Kirtland Air Force Base felszín alatti, titkos laboratóriumának, azaz a "dulcei bázisnak" a környékén koncentrálódik.
1979-ben Dr. Paul F. Bennewitz fizikus-feltaláló, a Kirtlandi Air Force Base-t (és a "dulcei bázis" létesítményeit) kiszolgáló cégnek, a páratartalom műszerezésében és szabályozásában világelső Thunder Scientific Corporation-nek a tulajdonos elnöke UFO-jelenségeket tapasztal a légibázis és az otthona körül. Ezért ismerkedik meg a környékbeli Dr. Leo Sprinkle pszichológus-ufológussal, akinél a tanúja lesz Myrna Hansen hipnózisban adott elbeszélésének, amiben a nő beszámol a környéken állatcsonkító, emberrabló és emberkísérletező földönkívüliekről. A nő a saját, a családtagjai és az ismerősei testébe ültetett, az agyműködésüket befolyásoló mikorchipekről is beszél. Bennewitz szoros kapcsolatot lát a saját és a nő tapasztalatai között. Bennewitz ezután rendszeresen lefilmezi az UFO-kat és kb. 792 méter UFO-felvételt forgat ő maga. Szakemberként készít egy speciális, alacsony-frekvenciás antennát, amivel a mikrochip-el irányított embereknek küldött, földönkívüli parancsokat akarja lehallgatni és amivel valóban lehallgat valamilyen érthetetlen kommunikációt, amit ő a földönkívülieknek tulajdonít. Ezután ad nevet a küldetésének: "Béta Projekt". A későbbi évek során a Bennewitz által bemutatott hangfelvételek és filmfelvételek minden tanúja valódinak és eredetinek tapasztalta a bizonyítékokat.
A légierő formálisan a további vizsgálatok elutasításáról értesíti Bennewitz-et, de közben utasítják a Wright-Patterson Légibázis illetékeseit, hogy vizsgálják ki Bennewitz bizonyítékait és a légierő hírszerzése komolyabban nyomozni kezd Bennewitz után. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor Bennewitz olyan számítógép-programot írt, amivel tolmácsolni tudta, le tudta fordítani a földönkívüliek rögzített kommunikácóját.
1980-ban T. Roy Dutton angliai repülőmérnök az UFO-jelenségek globális mintázatát elemzi.
1982-ben William L. Moore igazgató és neves ufológus, hires UFO-könyvek közismert szerzője és társszerzője azt állítja, hogy a saját (APRO) hatáskörükben megkezdik Bennewitz bizonyítékainak a kivizsgálását. Bennewitz ekkor már arról tájékoztatja Moore-t, hogy a földönkívüliek lefordított kommunikációjából kiderült, alapvetően két földönkívüli faj szállta meg az USA-t, a rosszindulatú "szürke" és a jóindulatú "fehér". Az előbbiek megszegték az amerikai kormánnyal vállalt egyezséget és ők felelősek az állatcsonkításokért, az emberrablásokért és az emberkísérletekért, legfőképpen a "dulcei bázison".
1982-ben Dr. Harrison H. Schmitt, Új Mexikó egyik szenátora (1977-1983), nyugalmazott űrhajós megkéri a légierő hírszerzését, hogy mielőbb vizsgálják ki alaposan Bennevitz bejelentéseit, de az AFOSI (US Air Force Office of Special Investigations, Richard C. Doty munkáltatója) azzal utasítja el a vizsgálatot, hogy "érdektelen".
az "ufológia" megfékezése (és a "hidegháború" vége)
1988-ban Pietro Vici Domenici, Új Mexikó másik és lényegesen befolyásosabb szenátora (1973-2009) indít közvetlen vizsgálatot a saját hatáskörében, ami komoly pánikot okoz a légierő hírszerzésénél. A US Air Force azonnal Németországba vezényli és a szenátori nyomozás számára elérhetetlenné teszi Richard Doty-t és Earnest Edwards őrnagyot (a kirtlandi biztonsági rendőrség Castello utáni, új parancsnokát) sőt, Rochard Doty-t még abban az évben le is szerelik.
1989-ben a frissen leszerelt Richard Charles Doty bejelenti, hogy a földönkívüliek titka és a "dulcei bázis" bizonyítékai hamisítványok, az amerikai nemzetvédelem és a titkosszolgálatok pszichológiai hadvielése és komplex dezinformációja volt, amivel a legújabb fegyverek fejlesztését álcázták, a kémeknek állítottak csapdát. Állítása szerint a légierő hírszerzése utasította őt, hogy 1979-től dezinformálja az ufológusokat és legfőképpen Bennewitz-et, akinek a bizonyítékaiból semmi sem igaz.
Állítása szerint, Doty már 1979-ben beszervezte a küldetésébe William L. Moore befolyásos ufológust, hogy segítsen elterjeszteni a hamisított bizonyítékokat és elhitetni Paul Bennewitz-el és a többi ufológussal a földönkívüliek létezését és pl. a "dulce bázis" minden borzalmát. (?) Doty - az 1989-es állítása szerint - 1979-től nagy mennyiségben ad át - gyakran Moore közvetítésével - Bennewitz-nek és más ufológusoknak olyan hitelesnek látszó, ám dezinformáló, kormányzati és titkosszolgálati dokumentumokat, amilyeneken a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny szervezetek és hivatalok pecsétjeit, valamint az USA elnökeinek a közvetlen környezetéig érő, legmagasabb szintű vezetők aláírásait sorozatosan meghamisítják.
De mindezt csupán Doty állítja és csak 1989-től kezdően. Látszólag megerősíti Doty "önleleplezését", hogy váratlanul William L. Moore is a nyilvánosság elé lép és vallomást tesz. A MUFON 1989-es, las-vegasi kongresszusán robbant botrányt Morre bejelentése a saját, évtizedes dezinformátori küldetéséről, ami eléggé felzaklatja az ufológus világot. Moore idáig hazudott vagy ezután hazudik. Paul Bennewitz személyének, általában az ufológusoknak és az információiknak a hiteltelenítése, de legfőképpen a teljes földönkívüli sztori elvetése, azon belül pl. a beavatott elit, az MJ 12 projektek és a "dulcei bázis" totális tagadása voltaképpen egyértelmű marhaságnak és szánalmas összezavarási próbálkozásnak tűnt a nagyságrendekkel több és független bizonyítékot ismerő ufológusok döntő többsége számára, csakhogy nem mindekinek és nem a dezinformációs kampány kevésbé tájékozott célközönségének. Az ufológusokhoz csatlakozott rendőri és titkosszolgálati szakemberek számára egyértelműen hihetetlen volt, hogy a kémelhárítás fokozni szerette volna az amerikai katonai titkok utáni kíváncsiskodást és a szigorúan titkos létesítmények szakadatlan és tömeges megfigyelését. A felkavart kíváncsiskodók tömegében ráadásul a valódi kémek is könnyebben elvegyülhettek. Úgy látszik, hogy Richard Doty éppen a "leszerelése" után, 1989-től kezdi meg végrehajtani az "utolsó" küldetését és kezdeményez egy átlátszó (és pontatlanul betanult) dezinformálást, amivel mégis sikerült megzavarni a tájékozódás és a hitelesség ügyét a földönkívüliek keresésével kapcsolatban.
1990-ben rejtőzik el a világ elől a megalázott és egészségileg megroppant Paul Bennewitz. Nemcsak Doty nevezi zakkantnak, de Moore is nyíltan gúnyolódik Bennewitz fizikai és a mentális állapotán és azon, hogy "lehetetlen levakarni a hülye összeesküvés-elméleteivel együtt".
1990-ben tűnik el végleg Edwin Castello a "dulcei bázis" biztonsági szolgálatának volt parancsnoka.
1993-ban kezdeményezi Steven M. Greer a földönkívüli-ügyek (exopolitika) nyilvánosítását a Clinton kormányzatnál.
1994-ben kezdi meg Phil Schneider hadmérnök, robbantási szakértő, a dulcei, földalatti világ egyik vezető építője a magányos, de országos, leleplező körútját, aminek az 1996 januári halála vet véget.
1996-ban, szinte azonnal Schneider halála után és az internet legkorábbi lehetőségével publikálja névtelenül egy "mikrocsippel programozott, de meghasonlott CIA ügynök" az 1979-ben illegalitásba menekült és elrejtőzött Edwin Castello-nak a beszámolóját.
1997-ben Steven M. Greer kezdeményezi a földönkívüliek (exopolitikai) ügyével kapcsolatos koronatanúk és szakértők kongresszusi meghallgatását.
1998-ban elkészül Greer első vallomás- és dokumentum-gyűjteménye.
1999-ben megérkezik az első Arechibo-válasz.
"kapcsolatfelvétel"
2001-ben kiugróan több UFO-észlelés világszerte.
2001-ben publikálja a Disclosure Project a leleplező bizonyítékokat minden lehetséges formátumban és minden idők legnagyobb sajtótájékoztatóján.
2001-ben megérkezik a harmadik és a negyedik Arechibo-válasz.
kapcsolatrombolás
"nincsenek vagy gonoszak" kampány
2002-ben megérkezik az ötödik és a hatodik Arechibo-válasz a figyelmeztetéssel.
2002-ben megkezdik a sátáni földönkívüliek keresztény leleplezését (pl. a Sign c. film és az internet).
2003-ban meghal Paul Bennewitz, miután egyre sokkolóbb élmények érik a földönkívüli és a földi üldözők részéről és nem enyhül a sajtóban és az interneten a nyilvános megalázása. Bennewitz soha nem vonja vissza az 1957 óta megélt UFO-tapasztalatait. Idegösszeroppanást kap, pszichiátriai, kórházi kezelésre szorul és meghal. (A nyilvánosságtól hermetikusan elzárkózó, egyetlen fia irányítja tovább Thunder Science Corporation céget, továbbra is a kirtlandi légi bázis szolgálatára.)
2003-ban T. Roy Dutton megfejti az automatizált, földönkívüli szondák és üzenetek földi rendszerét.
2005-től kedződően jelenek meg a Doty és Moore rágalmait leleplező írások (pl. Dee Finney-től).
2008-ban titkos ENSZ tanácskozást hívnak össze a földökívüliek miatt.
2009-ben exponenciálisan nő tovább az UFO-észlelések tömege. 2010-re jósolják a maximumot.
2009-ben tanácskozás a Vatikánban a földönkívüliekről.
2009-ben ENSZ határozat a földközeli világűr nemzetközi és intenzív ellenőrzéséről.
2009 március 9-én publikálják az interneten Edwin Castello tízrészes video-vallomását.
2010-ben hiába kéri a Disclosure Project a frissen megválasztott Obama elnöktől a titok-bontást.
2010-ben a brit, tudományos akadémia tanácskozása a földönkívüliekről.
2010-ben világszerte megkezdődik az UFO-akták nagy tömegű, de töredékes publikálása.
2010-ben átmenetileg ismeretlen ellenőrzés alá kerül a Voyager 2.
2010-ben rekord mennyiségű UFO-észlelés világszerte, a földközeli világűr UFO-inváziója.
2010-ben nyilvános NASA fotók a napkorong melletti, navigáló űrobjektumok tömegéről.
2010-ben Stephen Hawkins figyelmeztet a földönkívüliek gonoszságára.
2010-ben Larry King újságíró atomfegyvert-megsemmisítő UFO-t mutat a CNN műsorában.
2010-ben 30%-os fegyverzetcsökkentési szerződést köt az USA és Oroszország 20 évre.
2010-ben létrehozzák az ENSZ kozmikus nagykövetének irodáját (UNOOSA) a kapcsolatfelvételhez.
2010-ben tömeges UFO-invázió az egész világon. UFO jelenség Jeruzsálem és a Szikla-mecset felett.
2010-ben publikálja Mark Pilkington a "Mirage Man" című könyvét, amiben Richard Charles Doty az amerikai légierő hírszerzésének volt ügynöke leplezi le ismét és "sürgősen", hogy a "dulcei bázis" titka és egyáltalán a teljes UFO-sztori voltaképpen az amerikai fegyveres erők és a titkosszolgálatok kitalációja és erőfeszítése, hogy álcázzák a legújabb fejlesztéseket.
Pilkington könyvével ipari méreteket ölt a "dulcei bázis" történetének végleges kitörlési kísérlete a "nicsenek vagy gonoszak" kampánnyal. A National Geographic, a History csatorna és más kábeltévé szolgáltatók futószalagon gyártják a földönkívüliek nem létezését vagy gonoszságát leleplező műsorokat. Elérhetetlenné teszik Edwin Castello YouTube videóját.
2013-ban filmesítik meg Pilkington könyvét, gyakorlatilag azonnal és júniustól kezdődően mutatják be világszerte nagy sajtótámogatással, majd azonnal két dokumentumfilmes díjat is adnak az alkotásnak (John Lundberg "Mirage Man" című leleplezés-feldolgozása az "ufológusok butaságáról" és a "tömegmanipuláció magasiskolájáról").
2014-ben azon rágódnak a leghíresebb ufológusok (pl. az Open Minds TV és Alejandro Rojas, valamint Stanton Friedman és Grant Cameron), hogy igazak-e Doty állításai és a Bennewitz elleni vádak. "Mégis lehetséges lenne, hogy az USA elrabolt embereken végrehajtott fegyverkíséreteit - pl. mesterséges betegségek és biológiai fegyverek fejlesztését - álcázták az UFO-titokkal? Hiszen éppen az emberkísérletek szörnyűségét állítja a dezinformáció, csak még bizarabb formában. Nem valószínű, hogy a földönkívüliek csupán kitalációk és megtévesztések." Anne Strieber (1946.08.25 - 2015.08.11.) újságírónő szerint kevéssé valószínű, hogy az iszonyatról és a megmagyarázhatatlan sérülésről önkéntes hipnózisban sem hazudó, lényegében belerokkant áldozatok csupán kitalálták volna a "gonosz idegeneket" és a velük együttműködő embereket. Tehát nem igaz, hogy nincsenek, viszont igaz, hogy gonoszak?
Walter B. Smith CIA igazgató 1952-ben javasolja a nemzetbiztonsági bizottságnak az ufo-jelenség felhasználását a pszichológiai hadviselésben. A "Jason Society" titkos műveletei között előkelő helyet kapott a földönkívüliekkel kapcsolatos publikációk ellenőrzése (GARNET) és a hamis ufó-jelenségek előállítása (SNOWBIRD). Aggasztó, sőt elkeserítő, de nyilvánvalóan erősen valószínű lehetőség, hogy a titkosszolgálatok "kiugrott" (vagy nyugdíjas) és "leleplező" szakemberei azért beszélnek és beszélhetnek bizonyos titkokról, mert ezt dezinformáicós céllal megengedik nekik vagy egyenesen parancsot kaptak a szerep eljátszására. Az ilyen művelet már azzal is nagy kárt okoz, hogy az összes leleplező hitelességét aláássa, különösen akkor, ha a leleplezőnek nincs tárgyi bizonyítéka az állításai alátámasztására. Napjainkban pl. a "Section 51" gyárt és publikál áldokumentumokat "futószalagon".