William Tompkins nyugalmazott repülőmérnök május 4-én adott rádió interjúja után Dr. Michael Salla foglalta össze a valószínűtlenűl hangzó sztorit május 11-én, a weboldalán.
George A. Sveinn Az alábbi szöveg Dr. Michael Salla cikkének átdolgozott ismertetése. William Tompkins nyugalmazott repülőmérnök május 4-én adott rádió interjúja után Dr. Michael Salla foglalta össze a valószínűtlenűl hangzó sztorit május 11-én, a weboldalán. A napjainkban 92 éves William Mills Tompkinst 1942-ben, azonnal a decemberi, pearl harbori japán támadás és a februári, los angelesi "UFO-légicsata" után "állították" a US NAVY szolgálatába, formálisan mint repülőmérnököt. (Már 1941-ben felfigyeltek hihetetlenül gyorsan és precízen elkészített katonai modelljeire, a kiemelkedő megfigyelőkészségére, tervezőmunkájára és műszaki másolási tehetségére.) Valójában a haditengerészeti hírszerzés elemző tisztje lett az amerikai haditengerészet legnagyobb és az "UFO-légicsatához" legközelebb eső, san diego-i tengerészeti légibázisán. Az ő feladata lett átvizsgálni a náci németország antigravitációs fejlesztéseiről beérkező hírszerzési adatokat és neki kellett azokat egy-egy szakszerű jelentésben összefoglalnia, majd a legfontosabb, amerikai, repülőipari cégek számára megküldenie. 1946-tól 1951-ig ismeretlen tevékenységet folytatott, de nagy valószínűséggel a földönkívüliek földalatti rendszeriben is érintett, és a Douglas repülőgépgyár kutatásfejlesztéséből leválasztott, szigorúan titkos és nagyon befolyásos "kutatásfejlesztési szervezet", a Rand Corporation (1948) létrehozásában közreműködött. 1951-től 1963-ig a Douglas repülőgépgyár titkos agytrösztjében volt fejlesztő mérnök, majd más katonai-csúcstechnológiai fejlesztő cégek egyik vezető kutatója és tanácsadója volt (pl. a General Dynamics). 1984-ben (60 évesen) ment nyugdíjba. A tapasztalatait végül egy életrajzi könyvében ("Selected by Extraterrestrials") adta közre 2015 decemberében. Tompkins állítása szerint a humanoid plejádiánok egy az egész galaxisunkra kiterjedő konfliktusban vannak azokkal a Földön is otthonos drakonoidokkal, akik pl. a náci németországnak adtak át fejlett technológiát és segítettek a náciknak egy antarktiszi, titkos űrprogram kivitelezésében. Adtak a náciknak űrhajót, antigravitációs hajtóművet, sugárfegyvereket, élethosszabbítást és elmevezérelt rendszereket. 1951 és 1963 között, a Douglas fejlesztési csoportjánál közvetlenül és folyamatosan két plejádián nő is segítette Tompkins munkáját. Kifejezetten a plejádián nők segítségének köszönhető egy közel egy kilométer hosszú űrhajó megtervezése. A plejádián űrhadiflotta tanulmányozása alapján az amerikai haditengerészet végül a "csillagháborús" tervezeten belül egy saját űrhadiflottát is fejlesztett legalább nyolc űranyahajóval, űrvadászokkal és a "hozzájuk való" csatacirkálókkal. A legalább 1942-től megkezdett, de főleg a roswell-i "1947" után kibontakozó csillagháborús és bolygóvédelmi fejlesztéseket Dr. Wolfgang Klemperer és Elmer Wheaton irányították. Tompkins tervei szerint, egy "szabványos" űrharccsoport tartalmaz 1 db 2,5 km hosszú űranyahajót két zászlóalj (négy század) - 50 db ? - vadászgéppel, 2 db egyneként 2 km hosszú inváziós hajót, 2 db egyenként 2 km hosszú ellátó hajót, 2 db egyenként 2 km hosszú csaptszállító hajót, 3-4 db egyenként 1,4 km hosszú cirkálóhajót, 4-5 db egyenként 1 km hosszú rombolóhajót. Tompkins szerint az amerikai hadsereg és különféle földönkívüliek közötti együttműködés egészen mindennapos és szoros volt az ő idejében. Az 1963-tól, J. F. Kennedy elnöksége után, a Plejádián űrflotta járművei rendszeresen leszálltak a civil kiváncsiskodástól távol, de a nyílt óceánon tartózkodó, legalább 5000 fős flottacsoportok anyahajóira, telepatikusan kommunikáltak az emberekkel és gyakran vitték tájékoztató utazásokra a katonai parancsnokokat, nem egyszer a saját anyahajóikra. Tompkins azt írja a könyvében, hogy a tervezési munkálatok közel tíz évig tartottak és csak a 1970-es években fogtak hozzá az építéshez a szigorúan titkos csillagháborús és űrprogram, a "Solar Warden" keretein belül. A "Solar Warden" program végül az 1980-as évektől, Reagan csillagháborús kampányával párhuzamosan készült el az első hajókkal és jutott ki ténylegesen a világűrbe. Tompkins vallomása szerint összesen 8 db űrharccsoport készült. 2016 május 4-én William Tompkins és Frank Chille ufológus együtt beszélgettek egy rádióműsorban és kölcsönösen alátámasztották egymás állításait az amerikai katonai fejlesztések és a földönkívüliek szigorúan titkos, de nagyon szoros kapcsolatáról. Tompkins tanúskodott, Chille pedig fotókat tudott mutatni. Tompkins korábban már elkérte és felhasználta a könyvében a Chille által bemutatott fényképeket, amelyek Graham Bethune nyugalmazott tengerészparancsnoktól, a haditengerészet egy másik repülésügyi szakértőjétől származnak, akinek kötelessége volt hozzáférni és megismerni azokat, a különleges beosztásainak köszönhetően. Azon túl, hogy hihetetlenül hangzik az egész történet - voltaképpen a gyermeteg módon megalomán és korszerűtlen űrflotta (pl. sugárzás- vagy űrszemétvédelemre továbbra is képtelen, a céljaira alkalmatlan agyrém) irgalmatlan pazarlása és önveszélyessége a leghihetőbb (miféle bolygó inváziója oldható meg 4 db 2 km hosszú hajóval és néhány ezer szigorú elszigetletségben és titokban tengődő emberrel?) - akad néhány konkrét önellentmondás is az elbeszélésben. Tompkins egyszer azt állítja, hogy a Douglas agytrösztjében közvetlenül Wheaton-nak tartozott beszámolással, máskor pedig azt, hogy egy Dr. Robert Wood nevű kisfőnöknek (aki később az önéletrajzi kőnyve társszerzője-szerkesztője lett). A városnyi népességű anyahajókra, várakozó gépekkel feltöltött fedélzetre, nappal és nyíltan leszálló földönkívüliek és a halálos titkolódzás nem fér össze, különösen úgy, hogy a nagyhatalmak kitűntetett figyelemmel követik minden lehetséges irányból és eszközzel a másik anyahajóinak minden mozdulatát. Mielőtt összebeszéltek volna, a rádióbeszélgetés során Frank Chille által bemutatott és a tengerészeti titkosszolgálat által 1955-re hitelesített fotón egy 1963-nál nem régebbi szituációt és gépeket ismert fel Tompkins, amit Dr. Salla úgy korrigál, hogy "a hírszerzési pecsét dátuma csupán a titkosítási eljárás kódja". Végül, de nem utolsó sorban, több szempontból is az látszik életszerűbbnek és logikusabbnak, hogy Tompkins könyve csupán az amerikai katonai-ipari komplexum dezinformációs kampányának egyik hadművelete, amit Dr. Salla egyszerűen elhisz. A gyermeteg kiszivárogtatás jól illeszkedik a nagy sajtót kapott, de a "leleplezettek" számára teljesen veszélytelen - tulajdonképpen hasznos - McKinnon-féle "pentagon-betörés" és "kiszivárogtatás" szövegkörnyezetébe, miszerint a katonai ipari komplexum nem herdálta el a pénzt, hanem az USA-nak egy piszok nagy űrhadiflottája van, illetve nem a szürkékkel és nem a csillagháborúzással van komoly probléma, hanem és legfeljebb a drakonoidokkal és/vagy a plejádiánokkal.
1 Comment
kiegészítés
23/5/2016 01:24:39
A "Függetlenség Napja" 2. részének bemutatójához kapcsolódva mutat be a Twentieth Century Fox stúdió egy fiktív katonai reklámot, amiben az USA a földvédelmi hadseregéhez (ESD) verbuválnak újoncokat, hogy a 20 év után visszatérő (1996-2016), ellenséges idegenek inváziós kísérletére felkészüljünk.
Reply
Your comment will be posted after it is approved.
Leave a Reply. |
TARTALOM
Addig jó, amíg hallgatnak
Castello sztorija "Exopol. fordulat" folyamatban Ezoterikus exopolitika Földönkívüliek a Földön Földönkívüli jövő A gonosz földönkívüli Itt az UFO-titok, hol az UFO-titok a Fehér Házban? A kapcsolat katasztrofális A modern kor exopolitikai születése és halála "Magical Mystery Tours" Miről szólnak a gabonakörök? Oroszország kulcsszerepe Phil Schneider elmesélhette UFO-jelentés-mintázatok UFO-öszeesküvés UFO TOP SECRET Új Drake-formula Az USA űrhadiflottája Üreges Föld Világuralmi összeesküvések "You now face a new world, a world of change. We speak in strange terms, of harnessing the cosmic energy, of ultimate conflict between a united human race and the sinister forces of some other planetary galaxy." "At no time, when the astronauts were in space were they alone: there was a constant surveillance by UFOs ." "It followed us during half of our orbit. We observed it on the light side, and when we entered the shadow side, TÉMÁK
All
ARCHÍVUM
July 2018
|