James Forrestal hadügyminiszter (USA) parancsot ad a Dél-Amerikai kikötők és hajózási útvonalak náci-mentesítéséhez kapcsolt, minden korábbinál nagyobb antarktiszi katonai expedícióra. A közhit szerint a feladat, hogy megtalálják és közömbösítsék a nácik (Alfred Ritcher kapitány) 1938-as és 1939-es expedíciói nyomán kialakított támaszpontokat mindenekelőtt az Új Svábföldön, valamint egy amerikai támaszpont létesítése („Little America IV.”) és az USA antarktiszi gyarmatosításának bebiztosítása. 4700 katona, 13 hajó (pl. CV-47 Philippine Sea repülőgéphordozó, USS Sennet cirkáló, Senate tenegeralattjáró, Bronson romboló, Northwind jégtörő stb.) 8 db helikopterrel és 24 db repülőgéppel.
A hadművelet vezetője a tapasztalt délisarkkutató Rychard E. Byrd admirális (1928 óta járja az Antarktisz „partvonalát”, de a németek meghívását elutasította az 1938-as expedícióba – Virginia legelőkelőbb és az egész USA egyik legelőkelőbb családjából való, Pokahontas és John Rolfe leszármazottja, továbbá Richmond város alapítójának leszármazottja, kormányzó generációk utóda, számtalan nyílt óceáni repülési technika kidolgozója stb.), a flotta parancsnoka Richard H. Cruzen kapitány.
A közsimert célok mellett, a valódi feladatuk egy sarkvidéki expedíciós és partszalálló erő betanítása a SZU távolkeleti és sarkvidéki területei ellen, valamint a Grönlandra tervezett támaszpontok gördülékeny kialakítása számára, továbbá kísérleti katonai felszerelések kipróbálása (pl. Browne búvármaszkja és a DESCO búvár-lélegeztető rendszer, első búvár merülés az Antarktisznál).
A flotta Nyugati Csoportja december 12-én érte el a Marquesas-szigeteket és időjárás-jelző állomásokat állítottak fel. December 24-én katonai légi felderítéseket hajtottak végre.
A flotta Keleti Csoportja karácsonyra érte el az I. Péter szigetet (SZU). 1946 karácsonyára érték el az Antarktiszt. December 30-án egy légifelderítő egység a hóviharban lezuhant és hárman odavesztek. Két túlélőt 13 nappal később mentették ki. (A halottaknak később emléktáblát avattak az USA McMurdo bázisán.) Valamikor december 30. után kirakodás közben halálos baleset ért egy leszállópályát építő katonát. William Menster tábori pap felszentelte az Antarktiszt.
A flotta középső csoportja január 15-én érte el a Bálnák Öblét és a jég között a tervezett támaszpont helyszínét. Az USA területének felével egyező területet légifotóztak le és térképeztek fel és 10 új hegységet fedeztek fel.
1947.02.02. Előre meghatározott légifelderítés hat repülőgéppel. Byrd admirális gépe három órával később tér vissza a tervezettnél. A hadműveletet és az expedíciót azonnal leállítják és a teljes flotta azonnal (a tervezettnél hat hónappal korábban) visszatér az USA-ba.
A hadügyminisztérium nem ad ki hivatalos magyarázatot. Az expedíció anyaga a mai napig titkosított.
1995 október 19-én az Art Bell Radio Show-ban elhangzott egy "interjú Byrd admirális unokájával, Harley Byrd-el", aki mesélt a nagypapa elveszett és titkos naplójáról, amiben az öreg az 1947-es expedíció során megtapasztalt repülő csészelajakról és az üreges Föld belső felületén élő magasan fejlett civilizációról ír, akikhez a déli sarki pólusnál található lyukon át lehet befordulni egyenes repüléssel. A műsor után a Byrd család elzárkózott a szélhámostól és a szélhámosságtól, de egy kis könyvkiadó mégis publikálta a "naplót".
Kizárólag Byrd admirális interjúja az egyetlen hivatalos forrás, amit az International News Science újságírójának (Lee van Atta-nak) ad, még a tengeren tartózkodó zászlóshajójáról (USS Mount Olympus). A cikk a chilei El Mercurio lapban jelenik meg március 5-én. A cikkben Byrd admirális egy USA elleni, az egyik vagy mindkét sarkvidék irányából küszöbönálló légitámadásra figyelmeztet és állítása szerint egy fontos geográfiai felfedezés miatt szakították meg a „Highjump” műveletet. (1948-ig még egy expedíciót küld ugyanoda az USA hadügyminisztériuma légifotózni – „Szélmalom Művelet” (Gerald L. Ketchum kapitány a USS Burton Island zászlóshajóval) – és egy magánszemély is felderíti ugyanazt a területet – Finn Ronne norvég sarkkutató, bevándorló, a Westinghause alkalmazottja és Byrd admirális állandó munkatársa, a US Navy kapitánya.) Byrd vezette a US Navy nemzetközi együttműködésbe kapcsolt „Mély Fagy I.” műveletét 1957-58-ban, amely létrehozta az első állandó USA bázisokat (McMurdo, Bálnák Öble, Déli Pólus).
1947.06.23. Kenneth Arnold pilóta UFO-val találkozik Washington felett a légtérben. A „repülő csészelaj” kifejezés születése és elterjedése az amerikai sajtóból.
1947.07.02. Lezuhan egy UFO Új Mexikóban Roswell-nél (a legtitkosabb katonai kísérleti bázisnál).
1947.07.03. Lezuhan egy UFO Új Mexikóban Magdalena-nál.
1947.07.07. Nathan Twining a US Army Air Force vezérkari főnöke váratlanul Roswellbe utazik „tanulmány útra”.
1947.07.08. A Roswell Army Air Field bejelenti, hogy lezuhant egy UFO és négy földönkívülit találtak benne.
1947.07.09. A US Army Air Force bejelnti, hogy meteorológiai légömb esett le. (A Wikipédia Roswell címszava szerint már régen bezárták az 51-es körzet nevű katonai támaszpontot. !?)
1947.09.18. A földönkívüliek bebizonyosodása miatt és többek között az UFO megfigyelés és a speciális légtérvédelem céljából külön szervezik a légierőt a hadseregtől. Új neve: US Air Force (USAF).
1947.09.24. Truman elnök utasítja Forrestal hadügyminisztert a „Majestic-12” művelet megindítására. Az „Majestic-12” avagy „MJ-12 Operation” az ufo-titok kizárólagos ismeretére és hasznosítására (tagjai a CIA igazgatói, hadügyminiszter, vezérkari főnök, állandó tudósok).
Roscoe Hillenkoetter ellentengernagy a CIA főigazgatója (1947-50) Hoyt Vandenberg tábornok, a katonai hírszerzés főnöke és a CIA igazgatója (1946-47) Sidney Souers ellentengernagy, a CIA főigazgatója (1946) a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője (1947) Gordon Gray a CIA pszichológiai hadviselésének igazgatója James Forrestal hadügyminiszter (leváltva Walter Beddell Smith tábronokra) Nathan Twining (Egyesített Vezérkar Főnöke - a legmagasabb katonai pozíció) Robert Montague vezérezredes, a speciális- és atomfegyverzetek főnöke (New Mexico) Dr Vannevar Bush elnöki tudományos tanácsadó a kutatási és fejlesztési vezetőség elnöke (1945-49) Dr Lloyd Berkener a kutatási és fejlesztési vezetőség főtitkára, CIA tanácsadó Dr Detlev Bronk biofizikus, a Nemzeti Tudományos Akadémia vezetője Dr Jerome Hunsaker mérnök, repülőgéptervező, az aeronautikai tanácsadó bizottság elnöke Dr Donald Menzel az asztrofizika harvardi professzora, több elnök Top Secret Ultra biztonsági tanácsadója Az UFO-k vizsgálatába közvetve bevont (felhasznált és nem felvilágosított) laboratóriumok és szakemberek:
R&DB: a kormány kutatási és fejlesztési vezetősége
AFRD: a légierő kutatási és fejlesztési részlege
ONR: a tengerészet kutatási hivatala
CIA-OSI: a CIA tudományos hírszerzésének hivatala
NSA-OSI: az NSA tudományos hírszerzésének hivatala
DARPA: energiaügyi igazgatóság
1949.03.31.
Truman elnök leváltja Forrestalt. Forrestal két nap múlva kórházi őrizetbe kerül, majd május 22-én szörnyethal. Forrestalt nyugdíjazzák mert antarktiszi náci ufókról kezd beszélni. A Bethesda Tengerészeti Pszichiátrián senki sem érintkezhet vele a válogatott személyzeten kívül, még a felesége sem látogathatja. Forrestal ex-hadügyminiszter végül éjjel ketőkor kiesik a kórház tizenhatodik emeleti ablakán (miközben „megpróbálta felkötni magát az ágyneművel”) és meghal. (A nyakán egy szorosra kötött lepedővel az apartman konyhaablakán keresztül egy fedett sétány tetőjére zuhan.)
1949.04.04.
Salt Lake City-től északra (Utah), Logan mellett a hegyek felett felrobban egy UFO, aminek katonák és rendőrök is a szemtanúi. Egy FBI ügynök "sürgős" táviratban értesíti az ügyről magát az FBI igazgatóját Edgar Hoover-t. (A táviratot 2011 áprilisában publikálja az FBI az interneten, a "The Vault" című oldalán.) A dokumentumon szereplő megjegyzés szerint a légierő kivizsgálása alapján két B-29-es hajtott végre különösen nagy magasságú bombázási gyakorlatot az adott területen.
1950.12.06.
Robert William ezredes másodmagával éppen elhagyja a san angelo-i légteret, amikor a repülésirányító figyelmezteti, hogy egy ismeretlen repülő objektum közeledik felé szemből, rendkívüli sebességgel és manőverekkel. William és a segédpilótája nemcsak a repülő objetumot látják meg, de a lezuhanását is Del Rió (Texas) környékén. Azonnal visszatérnek a bázisra és az objektum keresésére indulnak [Ez nem derül ki a tudósításból - de valószínűleg többedmagukal és helikopterrel. - szrk.] A Rió Grande mexikói oldalán találják meg, de alig hogy körülnéznek, máris megérkezik a mexikói hadsereg és egy ezredes távozásra szólítja fel őket. Williamék egy diszkosz formájú "tárgyat" láttak és elvisznek egy elszóródott fémdarabot, amit később a marylandi tengerészeti laboratóriumban is tesztelnek, de kezelhetetlennek bizonyul. Williamot többször is figyelmezteti a hadsereg, hogy tartson titkot és amit leadott, az nem létezik.
1950.12.08.
A kanadai telepítésű nagy hatótávolságú (korai észlelésű) radarriasztás 40 ismeretlen repülő objektumból álló (UFO) flottát lát repülni az USA keleti partja felé elképesztő sebességgel 10 000 méteren. A riadót csak több mint egy óra után vonják vissza.
1952.11.04. Dwight D. Eisenhower választási győzelme (Republikánus Párt)
1952.11.18. MJ-12 tájékoztatás Eisenhower számára a roswelli lezuhanásról és az ufonauta tetemek kivizsgálásról, valamint a pánik elleni titkosítási elvekről
1953.01.20. Dwight D. Eisenhower elnöki beiktatása
Jason Society Eisenhower a tényleges hatalom kulcsfiguráival (pl. Rockefeller) 32 főre bővíti az ufó-titkot kezelők körét („The Jason Society” vagy „Jason Scholars” – „a hatalom aranygyapjúját megszerző és az azt átadó Jászón társai, az argonauták, a legnagyobb görög hősök elit csapata és a Jászónt jól ismerők csoportja” – görög mítosz). A CIA igazgatója volt a vezető és kizárólag az elnöknek tartozott beszámolóval, vagy annak sem. Az ufó titokkal ásták alá a jogállamiságot. Megölték Kennedy elnököt, amikor le akarta leplezni őket. A társaság titkos találkozó helyét csak légi úton lehetett megközelíteni Maryland-ben és teljes kényelemmel felruházták. A kódnve: „The Country Club”. Saját ügynökségük a MAJI – minden vonatkozó információ gyűjtésére és feldolgozására. Teljes felhatalmazással az összes titkosszolgálat adatbázisaihoz és bármilyen műveletre, beleértve bárkinek (pl. akár a CIA, NSA, DIA) bármilyen megtévesztését. Több különböző hadműveletük futott/fut párhuzamosan (pl. SIGMA: kommunikáció az idegenekkel - PLATO: alkotmányellenes diplomácia és szersződések az idegenekkel (beleértve az embereken végzett kísérletek engedélyét és elsimítását) - AQUARIUS: az idegenek 25 000 éves földi történetének gyűjteménye különös tekintettel a Baszkokra (?) és a Szírekre (?) - GARNET: a támával összefüggő publikációk ellenőrzése – REDLIGHT: az ufóktól kapott csészealj kipróbálása (ezt állítólag megszakította az ET) – SNOWBIRD: ál-csészealjak építése hagyományos technológiával a nyilvánosság félrevezetésére – LUNA: az idegenek anyahajójának és a gyáraiknak az ügyei a Hold túlsó oldalán – NRO és DELTA: speciális létesítmények és különítmények a titok őrzésére – ET bázisok Utah, Colorado, New Mexico és Nevada indián rezervátumaiban, stb. Eisenhower igyekszik lezárni az UFO-k által is látogatott koreai háborút és tompítani a fegyveres szembenállást a SZU-val. Az 1953-ra időtzített és teljesen megtervezett atomháborút leveszik a napirendről.
1954.02. Eisenhower „hivatalosan” ET-vel találkozik az Edwards légibázison (H.W. McElroy tanúvallomása) Az ET kódneve „Mr. Janus” és angol tagja is van a „tárgyalóbizottságnak”.
1954.04. „Majestic 12 Group Special Operation Manual” - szolgálati kézikönyv az ufonauták és az ufó technológia kezeléséhez, hasznosításához és titkosításához.
1954.07.06.
Dr. Frank Halstead obszervatórium igazgató (Duluth - Minnesota) egy nagyon hosszú, torony-árnyékszerű, fekete vonalat lát a Holdon, a Poccolomini kráter fenekén. (Az A.C. Clark-féle hasáb árnyéka?) Állítása szerint számos csillagász meggyőződése, hogy a repülő csészealjak léteznek és bolygóközi járművek.
1955.02. Eisenhower „hivatalosan” ET-vel találkozik a Holloman légibázison (H.W. McElroy tanúvallomása)
1955.07.28. Megszületik Steven M. Greer a Disclosure Project vezetője. Megkezdődött és a rockkorszak (1951.07.11. Alan Freed „Moondog Rock and Rolll Party”), az „ellenkultúra” (1956.11.01. Allan Ginsberg: Üvöltés) és az űrkorszak (1957.10.04. Szputnyik 1.)